5. fejezet - Idegenvezetés

5. fejezet - Idegenvezetés

Reggel hajnali 5 óra lehet. A Nap körülbelül 6:30-ig nem kel fel, így Elliotnak nincs mitől tartania. A kérdés az, hogy hogyan fogja így átvészelni odakint az egész napot? Mindegy, nem az én gondom. Gondolom van rá valamilyen módszere. Bementem a fürdőszobába készülődni a mai napra. A tegnapi esetből tanulva ezúttal bezártam az ajtót magam után és nekiálltam sminkelni magam. Fél óra múlva végeztem a sminkeléssel. Újabb fél órámba telt felöltöznöm. Öltözködés közben Elliot elkezdett dörömbölni az ajtón.
- ENGEDJ BE GYORSAN!!!
Az ajtóhoz futottam és elfordítottam a kulcsot. A vámpír beesett az ajtón és elvágódott velem együtt a hideg csempén. Feltáplászkodott és gyorsan keresni kezdett valamit.
- Mit keresel? - kérdeztem s közben próbáltam felállni.
- A gyűrűmet! - válaszolta idegesen.
Egy idő után meg is találta és abban a minutumban felhúzta a bal gyűrűs ujjára. Megnyugodva tért vissza a szobába. Utána mentem.
- Miért volt ez a nagy hisztéria a gyűrűd miatt?
- Ez nem csak egy átlagos gyűrű. Ez egy olyan ezüstgyűrű, ami megvéd a napfénytől.
- Minden vámpírnak van ilyen gyűrűje?
- Igen, de vannak, akik karkötőként vagy nyakláncként hordják ezt a fémet. Mármint az ezüstöt összekeverték egy másikfajta fémmel. Ez a keverék véd minket a napfénytől. - magyarázta.
Nekem nyújtotta a kezét, hogy jobban megnézhessem a gyűt. Pentagram volt rajta, más néven boszorkánycsillag. Szerintem nemcsak a fém védi őt, hanem a gyűrűn szereplő motívum is.

 Elliot visszament a fürdőszobába készülődni, na meg persze az emo haj nem csinálja meg magát. :) Míg ő készülődött én megvetettem az ágyakat. 7-kor jött vissza a vámpír és volt még 1 óránk az évnyitóig. Ki kellett találni, hogy mivel töltsük el ezt az időt. Persze semmit sem tudtunk kitalálni. Végül arra jutottunk, hogy játszunk felelsz vagy merszet. Ez sajna 17 perc elteltével jutott az eszünkbe, így maradt 43 percünk ajátékra. Viszont ha úgy vesszük, akkor már csak 33 perc, mert kb. 10 persbe telik eljutnunk a suli elé. Na mindegy! Fölösleges most az időt számolgatnom.
- Szóval, felelsz vagy mersz? - kérdezte Elliot.
- Felelek.
- Melyiket szereted jobban? A nyarat vagy a telet?
- A telet. Jobb fázni, mint izzadni. Felelsz vagy mersz?
- Felelek. - mondta.
- Volt már barátnőd?
- Nem. Engem messziről elkerülnek a csajok. Legalább is az Embervilágban nem találtam meg életem párját. Egy idő fel is adtam és elzárkóztam tőlük. Előled viszont nem bújhatok el, hiszen szobatársak vagyunk. - mondta nevetve.
- Előlem elfuthatsz, de nem bújhatsz el. - mondtam neki mosolyogva.
Ha el is bújna úgy is megtalálnám, ahogy mindenki mást.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte.
- Hogy ne legyen unalmas a dolog, most az egyszer merek. - válaszoltam.
Furán elkezdett vigyorogni. Hátborzongató, főleg azokkal a fogakkal.
- Kérek egy puszit az arcomra.
- Mi?! - kérdeztem meglepődve.
- Jól hallottad. Na gyerünk. Ez csak egy apró puszi. Nem vészes. - mondta nevetve.
- Jó, oké.
Közelebb húzódtam hozzá és nyomtam egy puszit az arcára. Végül is nem haltam bele. :D
Lassacskán letelt az a fél óra. Elhagytuk a lakást és elindultunk a suli felé. Út közben találkoztunk Rebekával, Elizzel és Eliz szobatársával. A neve Veronika és ő is vérfarkas. Szerintem nagyon jóban lesz Elizzel. Bemutattam Elliotnak a csajokat és együtt mentünk tovább a suliba. Hatalmas diáktömeg várt bennünket. Az igazgató bemutatta az idegenvezetőnket, Lilit, aki furry, egy nagyon aranyos lény.

Körbevezetett minket. Bevitt a suli épületébe. A földszinten van a főcsarnok. Itt lehet bejelentkezni a lakásokba és tegnap itt osztogatták szét a kulcsokat is. A főcsarnok hátsó részén levő ajtó utáni folyosó elvezet a teraszra, ahol a diákok reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak. A teraszon két ajtó visszavezet a lakokba. A főcsarnok keleti- és nyugati részén levő ajtók utáni folyosók a lakokba vezetnek, így a diákok hamarabb eljutnak a suliba. Jó tudni. Jöhettünk volna ma reggel is azon a folyosón keresztül, na de mindegy, majd legközelebb. A suli többi szintjén Lili megmutatta az osztálytermeket. Kiderült, hogy van egy külön terem a hangszereknek, ahol általában a zeneórákat tartják. Ezután az idegenvezetőnk kivezetett minket az épületből és megmutatta a suli parkjait. Ezekből is volt keleti- és nyugati rész. A Suttogó erdő is két részre oszlott. Elég érdekes megoldás, de a térképet nézve teljesen érthető.

Bevezetett minket Dark forestbe is. Ott egy pillanatra elkezdtem szédülni és összeestem. Egy hang szólt a fejemben, ,,Hol voltál eddig?". Nem tudtam mire céloz. Elliot karjaiban tértem magamhoz. Ő kapott el, hogy nehogy a földre zuhanjak. A többiek aggódóan néztek rám.
- Jól vagy? - kérdezte Lili.
- Igen, köszönöm. - válaszoltam.
Rebeka és Elliot segített nekem lábra állni. Igaz barátokra leltem bennük. :)