2016. január 17., vasárnap

14. fejezet - Portré

14. fejezet - Portré

Szerda van, vagyis ismét Segal tanárúrral leszünk. Most a képzőművészeti terembe mentünk. A tanárúr azt a feladatot adta, hogy próbáljunk meg egymásról készítsünk portrét grafittal. Egymással szembe toltuk a padokat, a tanár kiosztott mindenkinek egy-egy A3-as lapot és szétválogattuk a párokat. Jeremy Rebekával, Jonathan Elizzel, én Elliottal, Kilch Tildával és Veronika a tanárúrral volt egy párban. Leültünk egymással szemben és elkezdtük ,,alkotni".
Pár perc elteltével...
- Na hogy haladsz? - kérdezte tőlem Elliot.
- Még csak a segédvonalak vannak meg. Még sosem volt lehetőségem portrét rajzolni, így ne csodálkozz, ha gyatra lesz.
- Nekem sem volt még alkalmam élő modellt rajzolni portrénak, szóval az enyém se lesz a legjobb... - sóhajtott.
Egy óra elteltével én még mindig a segédvonalakkal és a vázlattal küszködtem. Tilda felpattant a székről és megleste, hogy Kilch milyen portrét készít róla. Nem volt vele megelégedve...
- EZ MEG MI A MÉNKŰ?! - kérdezte felháborodottan.
- Ez te vagy... - válaszolta Kilch félénken.
- NEM! ÉN NEM ÍGY NÉZEK KI!
Szegény Kilch... Pedig ő is csak a vázlatot rajzolta meg.
- Tilda, az csak a vázlat... - magyarázta Eliz.
- KUSSOLJ! NEM KÉRDEZTELEK! NEM KELLENEK A KIFOGÁSOK! AZOK SENKIT SEM MENTENEK FEL SEMMI ALÓL!
Igen, Tildát sikerült kihozni a sodrából egy ártalmatlan vázlatrajzal.
- Ne kiabálj! - mondta Kilch.
- TE INKÁBB MARADJ CSENDBEN ÉS JAVÍTSD KI!!!
Végül Segal tanárúr csitította le Tildát. Tilda idegesen ledobta magát a székre és tovább rajzolt. Az oldalamat fúrta a kíváncsiság, így muszály volt megnéznem, hogy a szobatársam hogy halad a rajzal. Mielőtt még rápillanthattam volna, Elliot letakarta a kezével a lapot.
- Naaa... Mutiii... - könyörögtem neki.
- Nem. Majd akkor, ha kész lesz. Félek, hogy te is leordítasz engem, mint Tilda Kilchet. - mondta nevetve.
Kuncogtam egyet, visszaültem a helyemre és folytattam a rajzolást. Elég lassan telt így az idő, hogy csak egymást és a lapot bámultuk, de szerintem egy picit mindenki élvezte (kivéve szegény Kilchet). A tanár figyelmeztetett arra, hogy az árnyékolásra is figyeljünk, különben nem tudjuk elérni a kellő hatást
Pár óra elteltével a tanárúr elengedett minket ebédszünetre. Ebéd után visszatértünk a terembe és folytattuk a munkát. 2 óra után mindenki rajza elkészült. Nekem mindenkié tetszett, kivéve Tildáét. Bánatronda lett. :D A tanárúré tökéletesen sikerült és Elliot is remekül dolgozott. Nem is tudtam hogy ilyen nagyok a szemeim... :D Segal tanárúr szerint is remekül sikerültek a rajzok, de még van mit tanulnunk.
- Tilda, neked pedig külön órákat fogok tartani, mert így sosem fogsz megtanulni rajzolni. - mondta a tanárúr Tildának, aki ezen ismét nagyon haragos lett.
Ugyan kit érdekel Tilda?! Senkit. Többet kell a művészeti ágakkal foglalkoznia, különben búcsút inthet a sulinak. Bárcsak úgy lenne. :´)










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése